Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995. november |
- |
Mindenféle híresztelések keringenek a Nagy Piramis körül, néhányuk igaz, néhányuk téves. Ismeretes, hogy létezik egy rejtett kamra, amely csak egy alagúton keresztül közelíthető meg, ami viszont olyan szűk, hogy egy patkány talán átférne rajta, mégis olyan egyenes és hosszú, hogy csak nézésekhez használhatták. A kamra üresen fekszik most, egy középső emelvény, egy lapos tálra emlékeztető alakúra formálva, bármiféle cél nélkül szánva. Mi volt itt, és hogyan tűnt el a tárgy a hosszú szűk járaton keresztül? A feltevések szerint van valahol egy, eddig még fel nem fedezett hátsó ajtó ehhez a helyiséghez, ahol egy betöltő vagy egy tárgy kijuthatott. E feltételezés szerint a helyiség egy sírkamraként szolgált, vagy rosszabb esetben a forgatókönyv egy elkülönítési kamráról szól, vagy ha nem egy emberi vagy idegen betöltőt, akkor egy masszív kristályt hordozott. Egyik sem igaz ezek közül, mivel a teremnek nincs más bejárata, és soha nem lett szilárd tárgy tárolására szánva. A betöltője egy folyadék volt, a lapos tálba összeterelve, és kifelé csak akkor tükrözve fényt, ha fény jutott be a hosszú alagúton keresztül, abban a bizonyos szögben - a közeledő 12. bolygóról érkező fény. Különböző egyéb, még felfedezetlen néző-vájatok fogták fel a visszatükröződő fényt. A folyadék, természetesen, idővel elpárolgott, csak a fejtörőt hagyva maga után.