Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1997. április |
- |
Nem meglepő módon, egy olyan nagy jelentőségű dolog kapcsán, mint amilyen egy küszöbön álló póluseltolódás és a bolygó folyamatban lévő Átalakulása másokat-szolgáló entitások egy 4. denzitású otthonává, a kapcsolattartók hasonló víziókkal térnek vissza a látogatásaikból. Egy valamiféleképp elpusztuló világ képe, pár vészhelyzet, amikre fel kell emelniük a hangjukat, cselekedniük együtt űrhajókat működtető idegenekkel, megmenteniük más embereket, és bizonyos helyekre vándorolniuk valamiféle krízis közepette. Gyakran nehézségeik vannak vele, hogy hova tegyék a vészhelyzetet, minthogy a világ körülöttük ugyanúgy masíroz, mint azelőtt. Amikor ezek a kontakták egymással összetalálkoznak vagy egymás történeteit olvassák, felismerik a hasonlóságot. Ahogy a póluseltolódás közeledik és a Föld reagál az érkező fivérére megnövekedett földrengésekkel és egy lassuló forgással, az érzékelés, hogy az idő közeleg, egyre magasabbra hág. Ezek a kontakták ki vannak egyensúlyozódva arra, hogy hamar összerakják a kirakós darabkáit a megfelelő időben, és egy mély bizonyossági érzésük van ezzel kapcsolatban. Csodálkoznak, de érzik, hogy valamiképp tudják a választ.
Egyre inkább, ahogy a színfalak mögött együttesen dolgoznak egymással és az őket látogató idegen csoportokkal, a kontakták azt fogják találni, hogy közös látomásaik egyre specifikusabbak és közelibbek. Kontakták, akik már megtalálták egymást és már együtt dolgoznak megosztott erőfeszítéseken, a felidézésük során gyakorta emlékeznek vissza ugyanazon a napon történt hasonló látogatásokra, vagy gyakran van ugyanazon a napon olyan érzésük, hogy a figyelmük fókusza megváltozott. Felidézésük során akár még arra is visszaemlékezhetnek, hogy egymást látták egy látogatás közben! Ezek a közös látomások nem meglepőbbek annál, mint ha együtt vettek volna részt egy gyűlésen, megtárgyaltak volna bizonyos ügyeket, jegyzeteltek volna, és megegyeztek volna egy cselekvési irányvonalban. Igazából, a lényegét nézve pontosan ez történt! A közös víziók egyike a legalaposabb és legközelebbi jeleknek, amik kontaktáknak lehetnek afelől, hogy a felidézésük nem beképzelés. Mindazonáltal, másoknak, akik kívül állnak az egymással dolgozó kontakta csoporton, az ezeknek a közös látomásoknak az elmondása relatíve semmitmondó. A kétségnek egy mértéke, mely szükséges a nyugtalanság lecsökkentésére a többiekben, akik nem kontakták és még előbb fel kell Ébredjenek, még mindig jelen van.