ZetaTalk: Dominálni próbálnak

A közvetlen konfliktushelyzetekről az emberi társadalomban, amikor az egyik ember nyíltan uralkodni akar a másik felett, aminek során felmentések a dominálni kívánó személy számára nem hozhatók fel. Tehetnek-e többet az emberek azért, hogy elodázzák ezeket a helyzeteket annál, mint amennyit jelenleg tesznek? A válasz sajnos az, hogy nem. Ebben a denzitásban, a 3. denzitásban, melyben az emberi viszonyok jelenleg időznek, nem létezik egy tiszta felosztás az önmagukat-szolgálók és a másokat-szolgálók között. Az emberek döntéseket hoznak. Ennek következtében, zavartság uralkodik az emberek között egy másik ember motivációira vonatkozólag. Azért-e a viselkedés, mert a másik ember szükséget szenved, mert bizonytalanságban van, bántották a múltban, túlságosan fél és megnyugtatásra van szüksége; oltalmazó-e másokkal szemben, vagy félreismerték?

Ezen lehetőségek mindegyike keresztülfut az emberi agyon, amikor egy dominálási próbálkozással van dolga egy másik ember részéről. Amennyiben a válasz bármelyikre a fentiek közül igen, akkor a másik ember szükségeit nézik meg, és a dominálási kísérletet nem egy támadásnak tekintik, hanem egy tünetnek. Mindezek mellett, ott vannak azok az alkalmak, amikor a dominálási kísérlet egy olyan embertől jön, aki erősen az önmagát-szolgálás felé orientált, és a hatalmi játékok szerelmese. Általában ezeket a helyzeteket felismerik más emberek annak a játéknak, ami. Minden kiegyensúlyozottan megy, kivéve amikor az uralkodni próbáló ember túlságosan magas lovon ül a másikkal szemben. Itt jön be a szadizmus lehetősége, akár mentálisan, akár fizikailag, és az erősen önmagát-szolgálni felé orientált nemigen tud ennek ellenállni. Az, hogy győzedelmeskedjék a fájdalomra és kínzásra való normális emberi ellenállás felett, és az ez elleni normális emberi társadalmi védelmek felett, egy hatalmi túrát jelent az önmagát-szolgáló számára.

A következő denzitásban, a 4. denzitásban, ezek az egyének el vannak különítve, hogy így arra legyenek kényszerítve, hogy önmaguk boldoguljanak. Azok az egyének, akiket erősen kihasználnának az önmagukat-szolgáló orientációban állók, vagyis a másokat-szolgálók, szintén el vannak különítve, hogy a saját fajtájukkal legyenek. Azonban a 3. denzitás során, a döntés, hogy beleessenek az egyik vagy másik orientációba, meg van gyorsítva az által a kínlódás által, amit az áldozatoknak, az elkövetőknek, valamint a szemtanúknak el kell viselniük. Egy adott helyzetet nem az áldozat cselekedetei idéznek elő, mivel igazából ki akarna áldozat lenni? A társadalom a fájdalmát az áldozat hibáztatásában vezeti le. Egy dominálási és elnyomási szituáció lekezelésében, három lehetséges pozitúra van.

• Az áldozaté, aki megtapasztalja, milyen érzés ez a helyzet, és így empátiára tehet szert.

• Az elkövetőé, aki egy hatalmi túrára megy, de ha hajlamos az empátiára, akkor bűntudatot is érez a tettért, és egy elhatározást tehet, hogy ne ismételje meg a tettét.

• A szemtanúé, akinek lehetősége adatik közbelépni, önmaga veszélyeztetésével, és így megtapasztalhatja a jó érdekében véghezvitt csoportos akció bátorító erejét, vagy a bátorító erő lecsökkenését azáltal, hogyha valakit megfélemlítenek.

Mindezek alkalmak a növekedésre, az egyik vagy a másik irányba, és ez a 3. denzitás legfőbb leckéje.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com